2018. január 16., kedd

határőrség

apám hívott. idézném:
február 15-én dolgozol? nem? akkor délelőtt valószínűleg ott leszek nálad. kettőre van időpontom az orvoshoz, [blablabla]...

nem az, hogy ez meg ez, és arra gondoltam, hogy, mit szólnál hozzá, megfelelne-e neked...
á, fel se merült, hogy esetleg a munkahelyem mellett van életem is, privát szférám, programom, ellenvetésem...
nem.

edződnöm kell még, ha határt akarok tartatni, mert hirtelen le se tudtam reagálni rendesen, dolgozom, le is kellett tennem... pedig na.


múltkor kishugom és anyám beszélgetésére kaptam fel a fejem, amint ecsetelik, hogy xrokonéknál baba van, és ki van akadva a család, mert a feleség csak előzetes bejelentkezés után fogad látogatót, őket is beleértve,
és hogy xrokon tesójáéknak múltkor szóltak, hogy valaki megbetegedett, így ha ráérnek, most is jöhetnek majd, de a tesóék meg úgy vannak, hogy akkor megy a fene,
és anyám, kishugom szerint is jogos, hát ez felháborító, a saját testvére ne mehessen szabadon, mégilyet.

nem szóltam, mert ennyiből nem tudtam eldönteni, mizu, nem ismerem őket ugyanis,


de most inkább hajlok rá, hogy igazuk van xrokonéknak,
bejelentés-egyeztetés nélkül ne rohangásszon az emberhez amúgy se senki, nemhogy ha még baba van... akkor se, ha sógor, ha anyós, ha a saját tesó.
borzasztó tiszteletlenség.

persze, úgy tűnik, ezt csak én osztom.

9 megjegyzés:

  1. Senkihez se megyek bejelentés nélkül soha, talán mert én sem szeretem, ha bárki csak úgy becsenget.
    Ez babafüggetlen.
    Nem te vagy a helikopter.

    VálaszTörlés
  2. Tudom, hogy terhelt a kapcsolat, de szerintem az ember szülei nem kell, hogy megkerjék, hogy jöhessenek. Kivéve, ha neked is meg kell kérdezned, hogy mehetsz-e hozzájuk.
    A baba más tészta, de mondjuk nálunk is volt 3 ember aki bármikor jöhetett, sőt, én örültem, ha jöttek...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem kell megkérdeznem, de soha eszembe nem jutna csak úgy odamenni. hát honnét tudnám, mikor alkalmas nekik? hisz ők egy másik háztartás, egy másik család, nem látok annyira bele az életükbe...
      de lehet akkor, ez a jöhetnek-e főleg szokás/viszony kérdése, ha nálad meg okés.


      viszont az érvelésedbe instant belekötök,
      mert a szülő-gyerek viszonyulásban sosincs kölcsönösség, se szimmetria.

      a szülő viszonzási igény nélkül kell, hogy szülői feladatait ellássa (a.k.a. adjon) - feltétel nélküli szeretet, gyermekjogok, stb.
      a gyerek "hálája" pedig, hogy a gének továbbörökítődtek, de ennyi.
      minden más csak opcionális, a gyerek alapjáraton (és a közvélekedéssel ellentétben) nem tartozik az életéért semmivel.

      (van erre vmi nagyon jó kis szakirodalmi összefoglaló, de én most nem találom.)

      gondolom, ezt úgy kell érteni, h a szülő se kell segítse felnőtt gyerekét, az is opcionális,
      megegyezés tárgya.

      az a vicci, mikor erről a megegyezésről az elképzelések nem egyeznek (mint nálunk),
      de az nagyon.


      szerintem.

      Törlés
    2. de téged nem zavar, hogy bármikor beeshetnek, és félbeszakíthatják, amit csinálsz?
      hogy kvázi ők is rendelkeznek az időddel, élettereddel?

      sztem eddig én azért nem gondoltam bele, mert még kb sose kerültem ilyen szituba,
      de már az eshetőség is idegesít...

      Törlés
    3. Nem azért látom szívesen a szüleimet, a tesomat és az anyosomat, mert bárkinek is tartoznek, hanem mert szeretem őket, örülök, hogy jönnek. A felnőttség része az is, az én olvasatomban, hogy bizony nincs kölcsönösség, hanem a gyerek tartozik onnantól, hogy felnőtt önálló lény, több felelősséggel az idős szülei iránt. Nem azért, mert megcsinálták - felneveltek bármi, hanem szinten a szeretet, törődés, aggódás miatt.
      Ha Gipsz Jakab jön csak úgy, én sem esek pofára az örömtől.
      De apám pl mibe tud zavarni? Rendetlenség van? Kit érdekel... mosok, főzök takaritok, közbe is lehet dumálni. Nem szoktak úgy jönni, hogy egyáltalán nem szólnak, de nekem a fél óra múlva ott vagyok szólás tőlük elég.

      Törlés
  3. hát én kiakadtam, hogyha valaki beesett csak úgy, amikor mondjuk a 3 órát üvöltő gyereket elaltattam végre. szóval nem, és nem, csak bejelentéssel. és nem, anyámékhoz sem megyek úgy, hogy előtte nem beszéljük meg.

    VálaszTörlés
  4. Azért ha bármelyik közeli ismerősöm vagy rokonom szól egy hónappal előbb,hogy orvoshoz megy és nálam töltené a délelőttöt,örülnék,hogy segíthetek. A szüleimnek meg bármikor örülök.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kata, azt sejtem, hogy neked jó a kapcsolatod a szüleiddel, nem ennyire sok oldalról terhelt, mint nadjanak.

      Törlés